mycowboots.com

A Múltat Végképp Eltörölni

1. fejezet). A dokumentum egyetlen, korai kivételként VI. Hadrianus pápa 1522-es levelét említi, amelyben a nürnbergi országgyűléstől bocsánatot kért a "római udvar" (értsd: X. Leó pápa reneszánsz fejedelmeket megszégyenítő erkölcstelen udvartartása) bűneiért. Ezután – ismeri be a dokumentum – a II. Vatikáni Zsinatig (1965) egyetlen hasonló eset sem történt. Ekkor VI. Pál "Isten és az elszakadt testvérek" (értsd: az ortodoxok) bocsánatát kérte, amiért "közülük néhányan úgy érezhették, hogy megsértettük őket". Ez a zsinat ugyancsak elítélte az antiszemitizmust "bármely időben bárki is gyakorolta azt". Ennél többre nem futotta. A pápák közül elsőként II. János Pál volt az – idézi a dokumentum –, aki a múlt egyéb "tévedéseire" is kiterjesztette a bocsánatkérést. A már idézett Tertio millennio adveniente… kezdet? apostoli levelében kifejezte abbéli reményét, hogy a 2000. jubileumi év az "emlékezet megtisztításának" éve lehet, amelyben "az egyház megtisztulhat az ellene szóló tanúságok és botránkozások minden formájától, amelyek az elmúlt ezer év során fordultak elő".

  1. Rákay Philip: A múltat végképp eltörölni, antifahad indulj velünk!
  2. Zeneszöveg.hu
  3. Internacionálé (hungarian lyrics)
  4. A múltat végképp eltörölni? | Felvidék.ma
  5. A múltat végképp eltörölni

Rákay Philip: A múltat végképp eltörölni, antifahad indulj velünk!

  1. TÖBBRÉTEGŰ CSÖVEK, PRÉS CSATLAKOZÓKWebshop
  2. Balatonföldvár időjárás óránként
  3. Jófogás hu galamb 1
  4. Hetek Közéleti Hetilap - A múltat végképp eltörölni
  5. A múltat végképp eltörölni – Kováts Lajos
  6. A múltat végképp eltörölni? - MTA Történettudományi Intézet kiadó.
  7. Vagy angolul rejtvény
  8. A múltat végképp eltörölni

Zeneszöveg.hu

És azok is ott parádéznak, akik az amerikai tömegmédiumok túlnyomó többségét uralva locsolgatták az olajat a tűzre, biztatva az USA-t lángba borító, felforgató mozgalmakat. Ezzel is durván beavatkozva a választási kampányba, természetesen Biden oldalán. Az egész hálózat teljes gőzzel, válogatottan aljas eszköztárral azon dolgozott, hogy Trump hatalmát bármi áron destabilizálja. Sikerült. Ám hiába a liberó világhálózat ereje - véleményterrort ontó médiájával, Hollywood-dal, újmarxista terrorbrigádjaival, mindent behálózó tech-cégeivel, soha nem látott méretű anyagi forrásaival, globális hatalmával - a Trump-féle patriotizmus szellemét mégsem tudják már visszakergetni a palackba. Ezért idegesek, és ezért akarnak mostantól minden - politikai szempontból - másként gondolkodót a földbe taposni, elhallgattatni, ellehetetleníteni. Olvasva a képen egymás mellé írt sorokat, rögtön az ugrik be: kettős mérce. Nem szeretem ezt a jelzős szerkezetet. Túl diplomatikus, túl puha. Jelenlegi világunk irdatlan igazságtalanságairól, felháborítóan aljas hálózati üzelmeiről, a két politikai világ mára "élet-halál harcáról" semmit sem képes kifejezni már.

Internacionálé (hungarian lyrics)

Föl, föl, ti rabjai a földnek, Föl, föl, te éhes proletár! A győzelem napjai jönnek, Rabságodnak vége már. A múltat végképp eltörölni, Rabszolga-had, indulj velünk! A Föld fog sarkából kidőlni, Semmik vagyunk, s minden leszünk! Ez a harc lesz a végső, Csak összefogni hát, És nemzetközivé lesz Holnapra a világ. Az 1871-ben Franciaországban született Internacionálé a munkásmozgalom legismertebb indulója, mely 1922 és 1944 között a Szovjetunió hivatalos himnusza is volt. Miért éppen 1871-ben és Franciaországban születhetett ez az induló? Miként jelenik meg a szövegben a kommunizmus eszméje? Miért válhatott a világforradalmat akaró kommunisták himnuszává az induló? Hogyan viszonyult a kommunizmus a múlthoz? Miért? Részlet a Harcosok klubja című filmből Az 1917 őszén hatalomra került kommunisták céljai közt alapvető fontosságú volt a társadalom átnevelése. A cél a múlt láncainak lerázása és az "új ember", a "kommunista embertípus" megteremtése volt. A kommunisták úgy gondolták, hogy minden hagyomány káros, mert azok a régi korok szokásait őrzik, s ezzel tartósítják az elavult társadalmi viszonyokat.

A múltat végképp eltörölni? | Felvidék.ma

A tények tisztelete, avagy mi a történelem? A katolikus egyház érzi, hogy múltja nemcsak az "apostoli folytonosság" teológiai tradíciójához, hanem "negatív és pozitív történelmi tapasztalatok" sokaságához is kötődik, amelyeket súlyos ballasztként kell nemzedékről nemzedékre magával hurcolnia. Az egyháznak szembesülnie kell a történelemmel (amelynek bizonyos korokban ő volt a legfőbb alakítója, és ma is fontos politikai szereplője), de mielőtt ezt megtenné, mindenekelőtt azt kell tisztáznia, hogy mi is a történelem? Egy sajátos történelmi hermeneutika alapvetését találjuk a 4. fejezetben, melynek címe: "Történelmi ítélet és teológiai ítélet". Az első bekezdést idézzük: "A múlt hibáinak (wrongs) meghatározása, amelyért kárpótlást kell adni, mindenekelőtt egy korrekt történelmi ítéletet foglal magába, amely egyben a teológiai ítélet alapját is jelenti. Kérdezzük meg: mi is történt egészen pontosan? Mit is mondtak vagy cselekedtek valójában? – Csak miután szigorú történelmi analízis által megfelelő válaszok születtek ezekre a kérdésekre () lehet megérteni, hogy az [adott esemény] az evangéliummal egyezik-e, és ha nem, akkor kell-e az Egyház fiainak és leányainak vállalniuk érte a felelősséget. "

A múltat végképp eltörölni

Ez azonban nemcsak azt jelenti, amit elég cinikusan, de nagyon frappánsan így fogalmazott meg Geroges Clemenceau: A háború túl fontos dolog ahhoz, hogy katonákra bízzuk. Hastings szerint, ha a politikusok már az egyetemen elsajátították volna az alapokat, akkor feltették volna maguknak a hadtörténelem alapkérdéseit. "Mik a célok? Hogyan fogjuk azokat elérni? ". Véleménye szerint ezek a kérdések sem feltéve, sem megválaszolva nem lettek sem Vietnám, sem Irak, sem Afganisztán, sem Líbia esetében, az ismert káros következményekkel. Egy Vietnámot megjárt tengerészgyalogos tábornok szerint: Ha az indokínai háború tanulságai eljutottak volna (a politikusokig), be sem tettük volna lábunkat Irakba. Biddle messzebb megy: Nem az amerikai hadsereg küldi magát háborúba. A béke vagy háború kérdését civilek döntik el. Olyan civilek, akik egyre kevesebb történelmi vagy átfogó elemzési tudásra támaszkodhatnak. Keveset, de leginkább semmit sem tudnak sem a jogos háború hagyományáról, sem a modern katonai műveletek logisztikai, földrajzi és fizikai korlátairól.

Ma még a republikánus szavazótábor kétharmada el is hiszi a csalási tételt, s ekként legalábbis megértő az elnök lázító szónoklata és az ostromlók iránt. Ha viszont mind több titkolt tény kerül letagadhatatlanul – és kétpárti hitelesítéssel – nyilvánosságra, például Trumpék kapcsolatai az ostromlókkal, vagy az elnök embereinek tudatos időhúzása a Capitolium védőinek megsegítésekor, az ma is megtenné hatását. Egy új múltnak hézagtalannak kell lennie, nehogy előbukkanjon alóla a "régi", vagyis az igazi. Mint a napokban is, amikor kiderült, hogy Trump az utolsó – tehát már a választási veresége utáni – hetekben hogyan kapaszkodott bele nekivadult hívei alaptalan csalási állításaiba, s adott is utasításokat hivatalainak azok felkarolására. Amit még saját emberei is kótyagos ötletnek neveztek egymás közt, de persze a világért sem előtte. Túl azon, hogy ebből nem lett, hiszen nem is lehetett semmi érdemleges (az őt addig maradéktalanul kiszolgáló, személyes ügyvédjeként ténykedő igazságügy-minisztere is dacossá vált), riasztó képet ad Trump személyiségéről.